A XIII. kerület 1938. június 1. óta önálló közigazgatási egység. A terület korábban is lakott volt: a római korban erődök és malmok, a középkorban falvak települtek meg ezen a tájon. A korabeli térképek és krónikák szerint a Rákos patak angyalföldi partvidékén volt az a Rákosmező – számos sorsfordító történelmi esemény színhelye –, ahol a nemesi országgyűléseket tartották. A 19. század elejétől indult meg az a városfejlődési folyamat, amelynek eredményeképpen Pest városa rohamosan terjeszkedni kezdett. Angyalföld, Újlipótváros és Vizafogó területe olyan tarka képet mutató külvárosi negyeddé lett, ahol malmok, fatelepek, gyárak, rozsdatemetők, néhol szántóföldek és kertek váltakoztak a szegényes viskókkal, munkásbérházak szürke és zsúfolt épületeivel. Ugyancsak erre a tájékra telepítették az olyan belvárosban nemkívánatos létesítményeket, mint a temető, tébolyda, hajléktalanszálló, lőporőrlő malom, laktanyák és egyéb katonai intézmények.